Orbán-beszéd: hat perc 53 másodperc, amely megrengette Magyarországot

Mindössze hat perc 53 másodpercig tartott, leírva 4513 karakter volt, a legtöbbször – nyolcszor – a „magyar” szó szerepelt a szövegben: ezek voltak a legfontosabb formai elemei Orbán Viktor 1989. június 16-án, a magyar ifjúság nevében elmondott beszédének, amelyet Nagy Imre és mártírtársainak az újratemetésén a Hősök terén tartott. 

36 évvel később, a XXI. Század Intézet kertjében – szándékosan a szabadban, hiszen az újratemetés is ott zajlott – történészek, politológusok az Egy bátor beszéd 1989. június 16. – A kezdet című konferencián elemezték a jelenlegi miniszterelnök akkori szavait, s abban teljes volt az egyetértés, hogy a rendszerváltozás rendkívüli jelentőségű mondatai hangzottak el.

Lánczi András, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kuratóriumának elnöke tévén figyelte az eseményeket. A filozófust akkor meglepte az erőteljes politikai beszéd, különösen a dinamikája, és pár nap múlva érezte úgy, hogy a fordulópontot jelent a magyar politikában. Azt mondta, a szövegben feltűnő volt az óvatos realizmus, amely azóta is jellemzi Orbán Viktort. 

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet főigazgatója is tévén nézte az újratemetést, mert előző nap érkezett haza Amerikából. Döbbenetes hatással volt rá a beszéd, különösen a bátorsága, és egyből tudta, hogy az elmondója, Orbán Viktor vezető politikai szerepet fog betölteni hazánkban. A történész elmesélte, hogy 

Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója – korábban a Fidesz vezető politikusa, EP-képviselője volt – Amerikában tartózkodott egy ösztöndíjjal; de nem a Sorostól kapta, tette hozzá gyorsan. Így a CNN-ből értesült a történésekről, de feltűnt neki, hogy Zentai Péter tudósítása durva, ellenséges volt. Ugyanakkor Szájer közölte, ez a beszéd is olyan volt, mint a fideszes szövegek általában – mint megtudta, úgy is készült, tucatnyi ember összeült és minden egyes szót alaposan átrágott –, a bátorság, az erő, a következetesség, valamint az emelkedettség jellemezte, a legfontosabb gondolata pedig az volt, hogy az új kormánynak meg kell kezdenie a tárgyalásokat a szovjet csapatok kivonásáról.

Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója szerint Orbán Viktor politikai jellegű beszédet mondott, viszont sok érdek fűződött ahhoz, hogy az esemény kegyeleti jellegűként legyen keretezve, ez utóbbi ugyanis az MSZMP stratégiájának felelt volna meg. De a beszédnek köszönhetően egyértelművé vált – jelentette ki Baczoni –, hogy a rendszerváltozás, a demokratizálódás nem az állampártnak köszönhető, hanem az új politikai erőknek. Másrészt 

Békés Márton, a XXI. Század Intézet igazgatója emlékezetesnek, ikonikusnak, legendásnak, katartikusnak nevezte a beszédet és kijelentette, kiderült, hogy Orbán Viktor kiváló rétor, akinek nagy erénye, hogy kevés szóval tud fontos dolgokat a tömegeknek elmondani. A történész megemlítette, hogy mind a posztkommunisták, mind a demokratikus ellenzék emlékezetpolitikai kisajátítást akart végrehajtani, Orbán ehelyett politikatörténetivé tette a pillanatot.

Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze azt emelte ki, hogy az állampárt próbálta az újratemetést teljes mértékben kihasználni és a saját céljának megfelelően beállítani, de a beszéd elhangzása miatt ez nem sikerült. Orbán beindította a rendszerváltoztatás folyamatát – állította. S megemlítette Csurka Istvánt, akinek nagy szerepe volt abban, hogy a jelenlegi miniszterelnök kiállhatott a színpadra.

A konferencián elhangzott, hogy kellett bátorság a beszéd elmondásához, hiszen pár nappal korábban voltak a Tienanmen téri események – Pekingben  június 3-án és 4-én a kínai hadsereg katonái brutálisan rátámadták az április 14-e óta tüntető diákokra aminek következtében több ezren haltak meg –, működött az állampárt, megvolt még a Munkásőrség és a szovjet csapatok is itt állomásoztak, ráadásul Orbán nem volt hajlandó előre megmutatni a beszédének a szövegét. Lánczi úgy vélte, nem volt egyértelmű, hogy békésen folytatódnak az események, ugyanakkor Baczoni hozzátette, komoly nemzetközi következményei lettek volna, ha nálunk is erőszakot alkalmaz a hatalom.

Lánczi azt is megemlítette, hogy a nagy politikai beszédek mindig célokat tűznek ki, s ilyen volt Orbán szövege is, idézett belőle, „hiszünk a magunk erejében”, „eltökéltek vagyunk”, „ha bennünk elég mersz van”. Szájer azt emelte ki, 

A konferencia résztvevői egyetértettek abban, hogy a beszéd a függetlenség, szabadság követelésével valóban megteremtette a demokratizálódás kezdetét, Békés ennek kapcsán kijelentette, a szöveg aktuálisabb, mint valaha. A konferencia zárógondolatait Schmidt Mária mondta el. Úgy fogalmazott, ez a beszéd adta meg azt a jelt, amire már olyan régen vártunk. 

Akik átélték a kommunizmus éveit, s azt gondolták, hogy ez a rendszer örökre így marad, azok számára katarzis, örömünnep volt. „Még most is jó kedvem lesz tőle, ha visszaemlékszem rá” – fogalmazott, majd kijelentette, ezt az érzést jó lenne átadni a fiataloknak, de ez nem könnyű, mert nekik nem kellett az előző rendszerben, a szürke 70-es, 80-as években élniük.

Nyitóképünkön: Szájer József, Lánczi András, Schmidt Mária, Baczoni Dorottya, Békés Márton, Balogh Gábor, Szabó László moderátor (b-j) MTI/Kocsis Zoltán